2019. szeptember végén a 7. évfolyamos tanulók közül 44 tanuló és 5 pedagógus a "Határtalanul" pályázat keretében 5 napos felejthetetlen tanulmányi kiránduláson vett részt Erdélyben. A részvétel költségét az állami pályázat fedezte.

A program fő célkitűzése II. Rákóczi Ferenc Emlékévhez fűződő tematikus út, a térség megismerése tantárgyakhoz kapcsolódva, s a külhoni magyarokkal való kapcsolattartás volt.

Rákóczira való emlékezés miatt választottuk a Pro Patria pályázati nevet. Ennek szellemében kerestük fel a határtól a szálláshelyünkig a Partium, Máramaros, Szilágyság területén a szabadságharchoz kapcsolódó helyeket: Szilágycseh, Aranyosmeggyes várait, Nagykárolyi kastélyt. A kastély tulajdonosa Károlyi Sándor, amikor csatlakozott a szabadságharchoz, várát ostrom alá fogták. Rövid időre megálltunk Vetés falu határában, ahol II. Rákóczi Ferenc kiadta a Vetési pátens iratát.

A fegyverletételének színhelyén Kismajtény faluban: a Szatmári békekötés emlékoszlopát. Szatmárnémetiben a Vécsey-ház udvarán elhelyezett emléktábla alatt Rákóczi Búcsúdalát énekeltünk. Olyan megható volt, hogy a helyi múzeumból kijöttek az emberek meghallgatni. A dalt Ács Zsuzsa tanárnő tanította be még az előkészítés időszakában.

Tavaly felvettük a kapcsolatot iskolánk névadójának szülővárosában lévő általános iskolával: Tasnádon. Most újra ellátogattunk az iskolába, tankönyveket, könyveket vittünk a magyarul tanuló gyerekek számára. Végigjártuk az iskolát, koszorút helyeztünk el a városban Bíró Lajos egyetlen köztéri szobra előtt, majd felkerestük szülőházát.

A szerencse idén is kísérte a csoportunkat: sikerült kapcsolatot teremtenünk a házban lakó kedves idős házaspárral, akik elmondták, hogy a híres természettudós még élő közvetlen leszármazottja minden évben ellátogat a szülőházhoz. Megkaptuk a hölgy elérhetőségét, akivel mindenképpen felveszi iskolánk a kapcsolatot.

Szállásunk és a reggeli-esti étkezések helyszíne Koltón az Erika Panzióban volt. Kedves ismerősként fogadtak minket a jól sikerült tavalyi együttműködés után. Ellátásunk most is kiváló volt, nagyon figyelmes a tulajdonos Bencze család, Erika és Ferenc. Az idén ismét megtapasztaltuk a család segítőkészségét: egy tanulónk orvosilag segítségre szorult, Erika intézte a helyi orvosi rendelőben a szakvizsgálatot, majd elvitt minket a nagybányai kórházba, segített- tolmácsolt egész este. Ez több volt, mint szállásadói feladat, köszönet érte.

Koltón az a kastély, amelyben Petőfi Sándor és felesége a mézesheteit töltötte jelenleg felújítás alatt áll, múzeumi anyagát a helyi Művelődési házban néztük meg. A kertben megálltunk egy kicsit a Petőfi házaspár életnagyságú szobránál, majd annál a somfánál, amely alatt Petőfi a verseit írta. A kastély melletti épület a régi cselédség szálláshelye volt, ma a helyi iskola, amelyben csak magyarul folyik az alapoktatás. Az Igazgató Úr nagyon rugalmas volt, sikerült közös programot kialakítanunk velük: Ács Zsuzsanna és Farkas Eszter tanárnők vezetésével a koltói gyerekeket is bevonva közös játékot és éneklést citerazene kíséretében szerveztünk. A rövid látogatás igazán megható volt.

Felkerestük a koltói temetőben az egykori kastély tulajdonosának- gróf Teleki Sándor sírját, majd ittunk abból a Vajda-forrásból, amelyhez minden nap kisétált a Petőfi házaspár.

Jártunk: Gutin-hágón át Világörökség részét képező máramarosi fatemplomokban: Deszén- a Szent Paraszkiva templomban- ez a legnagyobb, legdíszesebb, Jódon-a legrégebbiben 1347-es, és Dióshalom faluban- ez a legmagasabb.

Fontos kincs a sóbányászat, ezért Désre utaztunk. Az út során áthaladtunk Kővárvidéken, melynek központi vára 1703-ban kuruc kézre került, amit Rabutin tábornok később felrobbantott.

Terveztük Désaknán a sóbánya látogatását, de idén nyáron újra megindították ott a sókitermelést, így ez nem sikerült. Viszont Désen a Városi Múzeumban részletes idegenvezetésben volt részünk, ahol a sóbányászat teljes folyamát, történetét megtudtuk, láthattuk az eszközeit. A város híres Fejedelmi Házát (ahol a Báthoriak, Rákócziak laktak) lakótelep építése miatt lebontották. A ház homlokzatának kőcímere, párkányának néhány nagyobb köve a múzeum udvarán fekszik, majdani kőtár része lesz. A város 15. századi gótikus református temploma monumentális, a hely kötődik Rákóczihoz is:1706-ban Tiege tábornok labancai feldúlták a templomot, s árulás révén megszerezték a sekrestyében elásott templomi kincseket.

Nagybánya a térség központja. Gazdasági jelentősége óriási volt a szabadságharc alatt: kurucok kezére kerültek a gazdag só-, ezüst- és aranybányák, valamint a város Pénzverdéje.

Bejártuk az Óvárost. Láttuk Hunyadi Mátyás édesanyjának házát, az Erzsébet-házat, felmentünk a híres Szent István toronyba, zenéltünk a köztéri harangokon. Megálltunk a Mészáros –bástyánál, amely mellett kivégezték 1703-ban Pintye vitézt, híres tolvaj fejedelmet, mert a kurucok kezére akarta adni a várost.

A magyar képzőművészet/festészet egyik fellegvára a Nagybányai Festőiskola. Festők képeit a Művészeti Múzeumban tekintettük meg. Szinte mindenkinek lett kedvenc képe, amit szívesen elvitt volna magával. S hogy a művészeti összhang teljes legyen- ének-zene tanárnőnket (Zsuzsa nénit) rávettük egy kis zongora bemutatóra a kiállítási teremben lévő zongorán.

Utazásunk keretét azok a helyek képezték, amelyek a magyar írók, költők emlékhelyeihez kapcsolódnak a térségben. Első nap Érsemjénben Kazinczy Ferenc szülőhelyén páratlanul lelkes, részletes idegenvezetésben volt részünk. Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőfalujában épült emlékházban elszavaltuk a Himnuszt, megkoszorúztuk szobrát, jártunk keresztelő templomában, s a szülőházának kertjében is. Utolsó programunk Ady Endre szülőházának felkeresése Adyfalván volt.

Az út során a magyar nyelv és irodalom tudnivalók ismeretében: Zsuzsa néni, Eszter néni és Palugyai Lívia tanárnők egészítették ki a hallottakat, történelmi, földrajzi vonatkozásban Gerencsér Ágnes, míg technikai, főleg informatikai területen Maxim-Gyikó Erzsébet tanárnő segítette a programot.

Egy tanulmányi utat a látnivalók és a közös élmények tesznek emlékezetessé. Nagykároly polgármesterének köszönhetően egy igen ritka lehetőségben volt részünk. Az Arany Szarvas Fogadó, amelynek ablakából megpillantotta Petőfi Sándor az ő Júliáját (későbbi feleségét), ma Nagykároly Polgármesteri Hivatala. Polgármester Úr engedélyével bemehettünk szombati napon polgárőrök kíséretében az épületbe. Az a terem, ahol a megyebált tartották, melyen Petőfi és Szendrei Júlia is részt vett, ma a hivatal Díszterme. Megengedték a belépést ide. Korhűségre törekedve rögtönzött báli tánc tanítására kértük Zsuzsa nénit. Felejthetetlen élményben volt részünk.

Ez a program ebben az évben is nagyon sokat adott a résztvevőknek. Élménydús napokat kaptunk, sok új ismeretet szereztünk. Elérte célját Magyarország határain kívül élő magyarság megismerése és a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok erősítésében.

Köszönet Noseda Tibor igazgató úrnak a támogatásáért, s köszönet illeti minden kolléga munkáját, akik itt az iskolában álltak helyt.

Gerencsér Ágnes

igazgatóhelyettes

Tasnádon Bíró Lajos szobra elött

Képeink megtalálhatók az alábbi (Google Drive) linken: képek megtekintése.